Ma megint olyan kilátástalannak tűnik sok család helyzete, mint a kommunista időkben. A különbség annyi, hogy annak idején messziről látszott az ellenség, mert szovjet egyenruhát hordott. Tegnap több százan gyűltek össze a Nemzeti Múzeum előtt, ahol a budapesti Jobbik Bauer Sándorra, a kommunista elnyomás mártírja emlékezett.

„Egy 17 éves fiatalember 1969. január 20-án eleven fáklyaként tiltakozott a kommunizmus, és a megszálló szovjet csapatok magyarországi jelenléte ellen. Egy 17 éves fiatalember fél évvel Csehszlovákia megszállása után, Jan Pallach cseh hazafi példáját követve önként vállalta a tűzhalált, mert nem tudott rabságban élni”- kezdte beszédét Szilágyi György, a Jobbik budapesti elnöke és országgyűlési képviselője. Hozzátette: a fiú a jövőt kilátástalannak látta, és ezért választotta a tiltakozásnak ezt a brutális módját, amely úgy gondolta ráébreszti majd a magyar embereket helyzetük reménytelenségére. A fiatalember önként feláldozta magát egy eszméért, egy eszméért, amit mindenek felettinek érzett. Ez az eszme a hazaszeretet volt.

A politikus hangsúlyozta: érdemes elgondolkodni azon, milyen lehetett az a rendszer, amelyet a művelt nyugat a legvidámabb barakknak nevezett, mégis egy 17 éves fiatalember nem talált más megoldást, minthogy önként vállalt mártírrá váljon. A kádári úgynevezett „puha diktatúra” olyan embertelen volt, amelyet nagyban jellemez az '56 utáni megtorlások kora, a sortüzek, az összesen több ezer kiszabott börtönév, a nemzettudat szétverése, az agymosás.

„Éppen ezért addig soha nem nyugodhatunk, amíg a régi bűnösök büntetlenül élhetnek még most is közöttünk, amíg a népi-demokratikus tömeggyilkosok szabadon élhetik világukat. Nem nyugodhatunk, amíg az áldozatok és családjaik nem kapnak legalább erkölcsi elégtételt, amíg a hóhérok nem követik meg az embertelen vörös terrort elszenvedőket. Ezek a vörös hóhérok a mai napig itt élnek közöttünk, százezres nyugdíjakat vesznek fel, és vígan élik világukat, mert azt hiszik, hogy érinthetetlenek”- emelte ki a nemzeti radikális képviselő.

Szilágyi György közölte: ma megint olyan kilátástalannak tűnik sok család helyzete, mint a kommunista időkben. A különbség annyi, hogy annak idején messziről látszott az ellenség, mert szovjet egyenruhát hordott. Ma itt élnek közöttünk azok, akik tönkretettek családokat, kilátástalan helyzetbe hoztak több százezer embert, adósrabszolgaságba taszították a nemzet nagy részét.

A Jobbik budapesti elnöke ismét emlékeztetett: annak idején volt egy fiatalember, aki égő fáklyaként tiltakozott a rabszolgaság ellen. Majd hozzátette: most nekünk kell felhívni erre a figyelmet, de nem ezzel a módszerrel, mert akkor gyorsan elfogyunk. A tűzhalál nem lehet megoldás, mert igaz hazafiakból úgysincs nagy választék. A politikus szerint a megoldás az összefogásban, az egymásba kapaszkodásban van. Szilágyi György kijelentette: harcban állunk. Nagyrészt láthatatlan háború folyik ma is, ebben a percben is Európa összes nemzeti alapokon álló ereje ellen. Háború folyik a nemzeti erők és a világot irányító cionista bankárkaszt között.

A nemzeti radikális képviselő felhívta a figyelmet: a magát nemzetinek valló kormányra nem számíthatunk, mert az eddig eltelt majdnem két évben megmutatták, hogy nem a magyar emberek érdekeinek védelmében dolgoznak. Példaként hozta fel a volt kommunista bűnösök felelősségre vonását lehetővé tevő törvény, melybe a kormánypártiak belecsempésztek egy paragrafust, amely a régi kommunisták védelmében kimondja,hogy aki elég öreg vagy beteg ezek közül a nemzetellenes gyilkosok közül, annak a büntetése korlátlanul enyhíthető. A Jobbik ki akarta venni ezt a paragrafust a törvényből,de a Fidesz-KDNP az MSZP-vel karöltve leszavazta a módosítást.

„Pedig ennél a szavazásnál eszükbe juthatott az a fiatalember is, akire ma emlékezünk. Eszükbe juthatott volna Bauer Sándor, aki nem élhette meg az öregkort. Eszükbe juthatott volna Bauer Sándor, aki csak 17 évet élt”- fejezte be beszédét Szilágyi György.

barikad.hu